雜阿含465經[正聞本728經/佛光本464經](界相應/雜因誦/修多羅)(莊春江標點)
如是我聞:
一時,
佛住王舍城迦蘭陀竹園。
爾時,
尊者羅睺羅詣世尊所,
稽首禮足,退坐一面,白佛言:
「世尊!云何知、云何見,我
此識身及外境界一切相,得無有
我、
我所見、
我慢繫著使?」
佛告羅睺羅:「諦聽!
善思!當為汝說。
羅睺羅!若
比丘於所有地界,若過去、若未來、若現在,若內、若外,若麁、若細,若好、若醜,若遠、若近,彼一切非我、不
異我、不
相在如實知。
水界,火界,風界,空界,識界亦復如是。
羅睺羅!比丘如是知、如是見,於我此識身及外境界一切相,無有我、我所見,我慢繫著使。
羅睺羅!若比丘於此識身及外境界一切相,無有我、我所見,我慢繫著使,是名斷愛縛、
諸結、斷諸愛,
正慢無間等,
究竟苦邊。」
佛說此經已,尊者羅睺羅聞佛所說,歡喜奉行。
增支部4集177經/羅侯羅經(莊春江譯)
那時,
尊者羅侯羅去見
世尊。抵達後,向世尊
問訊後,在一旁坐下。世尊對在一旁坐下的尊者羅侯羅說這個:
「羅侯羅!凡自身內的地界,連同凡外部的地界,這都是地界,它:『
這不是我的,
我不是這個,
這不是我的真我。』這樣,這個應該以正確之慧如實被看見,以正確之慧這樣如實看見這個後,在地界上
厭,使心在地界上
離染。
羅侯羅!凡自身內的水界、外部的水界都只是水界,它:『這不是我的,我不是這個,這不是我的真我。』這樣,這個應該以正確之慧如實被看見,以正確之慧這樣如實看見這個後,他在水界上厭,他使心在水界上離染。
羅侯羅!凡自身內的火界、外部的火界都只是火界,它:『這不是我的,我不是這個,這不是我的真我。』這樣,這個應該以正確之慧如實被看見,以正確之慧這樣如實看見這個後,他在火界上厭,他使心在火界上離染。
羅侯羅!凡自身內的風界、外部的風界都只是風界,它:『這不是我的,我不是這個,這不是我的真我。』這樣,這個應該以正確之慧如實被看見,以正確之慧這樣如實看見這個後,他在風界上厭,他使心在風界上離染。
羅侯羅!當
比丘在四界上看作不是我,不是我所,羅侯羅!這被稱為比丘切斷渴愛,破壞結,
從慢的完全止滅作苦的終結。」
巴利語經文(台灣嘉義法雨道場流通的word版本)
AN.4.177/(9). Rāhulasuttaṃ
177. Atha kho āyasmā rāhulo yena bhagavā tenupasaṅkami; upasaṅkamitvā bhagavantaṃ abhivādetvā ekamantaṃ nisīdi. Ekamantaṃ nisinnaṃ kho āyasmantaṃ rāhulaṃ bhagavā etadavoca–
“Yā ca, rāhula ajjhattikā pathavīdhātu yā ca bāhirā pathavīdhātu, pathavīdhāturevesā. ‘Taṃ netaṃ mama, nesohamasmi, na meso attā’ti, evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya daṭṭhabbaṃ. Evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya disvā pathavīdhātuyā nibbindati, pathavīdhātuyā cittaṃ virājeti.
“Yā ca, rāhula, ajjhattikā āpodhātu yā ca bāhirā āpodhātu āpodhāturevesā. ‘Taṃ netaṃ mama, nesohamasmi, na meso attā’ti, evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya daṭṭhabbaṃ. Evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya disvā āpodhātuyā nibbindati, āpodhātuyā cittaṃ virājeti.
“Yā ca, rāhula, ajjhattikā tejodhātu yā ca bāhirā tejodhātu, tejodhāturevesā. ‘Taṃ netaṃ mama, nesohamasmi, na meso attā’ti, evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya daṭṭhabbaṃ. Evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya disvā tejodhātuyā nibbindati, tejodhātuyā cittaṃ virājeti.
“Yā ca, rāhula, ajjhattikā vāyodhātu yā ca bāhirā vāyodhātu, vāyodhāturevesā. ‘Taṃ netaṃ mama, nesohamasmi, na meso attā’ti, evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya daṭṭhabbaṃ. Evametaṃ yathābhūtaṃ sammappaññāya disvā vāyodhātuyā nibbindati, vāyodhātuyā cittaṃ virājeti.
“Yato kho, rāhula, bhikkhu imāsu catūsu dhātūsu nevattānaṃ na attaniyaṃ samanupassati, ayaṃ vuccati, rāhula, bhikkhu acchecchi taṇhaṃ, vivattayi saṃyojanaṃ, sammā mānābhisamayā antamakāsi dukkhassā”ti. Sattamaṃ.